Megjelenés és ergonómia:

A CL10 egy apró újrahasznosított dobozból bukkant elő egy halom csomagolóanyag és egy töltőegység társaságában. Kivéve a dobozból kezünkbe vehetjük az 1,1kg tömegű, 19,9mm vastag masinát és megcsodálhatjuk, hogy mennyire apró és szép. Kellemes textúrájú, fényes, halvány arany borítást kapott a CL10 fedlapja, mai máshol nem található meg a gépen. A gép többi részén ezüstszínű műanyag felületekkel találkozhatunk.

A gép elején találhatunk 3db LED-et, amelyek a bekapcsolt/alvó állapotról, az akku állapotáról és a Wi-Fi állapotáról tájékoztatnak minket. Megnézve a gép bal oldalát, észrevehetjük, hogy ide került a bekapcsoló gomb még egy LED társaságában, ami a bekapcsolást jelző LED-del szimultán működik. Csatlakozókkal is találkozhatunk ezen az oldalon. Egészen pontosan egy HDMI és egy USB 3.0-ás csatlakozóval, amiket egy SD-kártya olvasó egészít ki. Jobb oldalon mindössze egy kombinált 3,5mm-es Jack csatlakozó és egy USB 2.0-ás csatlakozó került. Továbbá találhatunk még egy Kensington zárnak kialakított nyílást is.

A gép kinyitása után elénk tárul a 11,6 hüvelykes kijelző, amely 1366×768 képpontos felbontással operál. A minél takarékosabb működés érdekében a Toshiba mérnökei eDP kijelzőt alkalmaztak, ami annyit tesz, hogy a képernyő tartalma csak akkor frissül, ha valóban van változás a megjeleníthető tartalomban. Kijelző fényereje megfelelő, világos környezetben is tökéletesen látható marad a kijelző tartalma, egyedül a fényes felület szabhat gátat. A kijelzőt tartó zsanér egy kicsit gyengécske. Kb. 20°-os szögből a kijelző már becsukódik. A kijelző felett egy HD felbontású webkamera leselkedik ránk, amely videó telefonálásra ad lehetőséget. A gép szinte teljes belső felületét a billentyűzet teszi ki, aminél egy két trükköt be kellett vetni, hogy gond nélkül lehessen használni ilyen kis méretben is, de erről egy kicsit később. A billentyűzet kicsit határozatlanul jár, enyhén olcsó hatást kelt, de még a bőven használható kategóriába sorolnám. Csendes járású, és a mérnökök alkalmaztak egy apró változtatást a billentyűzet kiosztásában, ami a következő: A felső számsor 0-ja le került az Alt billentyű mellé, ami először nagyon furcsa volt, de 1 nap használat után már megszoktam és hazamenve már a saját billentyűzetemet tartottam furcsának.

A billentyűzet alatt bújik meg az aprócska touchpad, ami egy igen kellemes darab. Elég nagy ahhoz, hogy kényelmesen lehessen használni a gépet, szépen siklik rajta az ember ujja, nem csiszolópapírral vonták be, mint ahogy az olcsóbb laposok többségénél szokás. Külön gombokat kapott, nincsenek egyben a touchpad felületével. Van egy bosszantó dolog ebben a touchpadben, mégpedig az, hogy ha nekiállunk gépelni, akkor az esetleges mellékattintások elkerülése érdekében kikapcsol. És csak hosszú másodpercekkel a gépelés befejezése után hajlandó visszakapcsolni. Ez lehet hasznos is, meg bosszantó is. Mindenki döntse el, hogy melyik.

Belbecs:

A gép lelke egy Intel® Celeron® N2840 processzor, ami 4,5W-os tipikus fogyasztással rendelkezik és két magot képes munkába állítani. Ezt egészíti ki 2GB alaplapra integrált RAM és egy 32GB-os eMMC tárhely, ami nem bővíthető. Ezt a tárhelyet kibővíthetjük a gép mellé járó 100GB-os OneDrive előfizetéssel két évig. Tapasztalatom alapján a 32GB tárhely elég az operációs rendszernek, egy Office csomagnak és még marad kb. 10GB tárhely szemetelni. Az operációs rendszer egy előre telepített Windows 8.1 Bing-gel. Ez a verzió mindössze a gyártó részéről jár korlátozásokkal, mivel nem változtathatják meg az alapértelmezett keresésszolgáltatót. De MI igen. Funkcionalitásban semmivel sem kevesebb egy „rendes” Windows 8.1-nél. A Celeron proci igencsak meglepett, amikor Youtube-on ráeresztettem a „négyká” videót, mivel röccenés nélkül képes volt lejátszani azt. Egy 2 éves ugyancsak Toshiba notebookot, ami rendelkezik dedikált GPU-val, nem volt képes megbirkózni a feladattal, és videó helyett diavetítést láthattunk. De ez a kis apróság gond nélkül elvolt vele.
Még tovább kínoztam a vasat, és ezúttal videót rendereltem rajta. 1080p anyagokból összeválogatott videóra ráhúztam egy Blur effectet, zenét alá és „Render”. Fél perces anyag renderelése 2 és fél percig tartott, ami nem egy hű de gyors eredmény, de egy ilyen hardvertől nagyon is gyors.
A gép fogyasztása alapjáraton 2W körül mozog, render közben csak 8W-ig ment fel.

Akkuidőt tekintve nem állunk rosszul, a gyártó kb. 6 órás üzemidőt ad meg, de ezt messze túl képes szárnyalni. Jegyzetelős, PDF nézegetős használattal minimum fényerőn elérhető a 10 óra is.
Kicsit magasabb fényerőn, böngészővel érhető el a 6 órás üzemidő.
Benéztünk a gép szoknyája alá és ott egy kis meglepetéssel szolgált: A gép térfogatának az 1/3-át az akku teszi ki, valamint van még kb. egy merevlemeznyi hely a gép belsejében.

Összegzés, kinek ajánlott?

Olyanoknak ajánlott a megvétele, akik sokat utaznak, és nem szeretnének se sokat költeni a gépre, se nagy és nehéz gépet magukkal hurcolni. Méretének köszönhetően bárhol előkaphatjuk és használatba vehetjük, könnyű szép, jó akkuideje van és meglepően erős kis jószág.

Pro:

• Szép dizájn
• Meglepően erős hardver
• Kiemelkedő akkuidő
• Mobilitás

Kontra:

• Bővíthetőség hiánya
• Anyaghasználat