A jó notebook már elengedthetetlen az irodai munkához, pláne ha az ember utazásokra is magával szeretné vinni. A Toshiba márkát már nem nagyon kell bemutatni senkinek. Ezúttal a P50-es, felsőkategóriás multimédiás gépe látogatott el hozzánk.

Külsőségek:

A P50 egy igen nagy dobozból bukkant elő. A dobozban a 125W-os töltőn kívül mást nem nagyon találni, szóval ezzel nem is húzom az időt. A gép alaposan be van csomagolva, ezért egy kis időbe beletelt, amíg előszedtük, de végül sikerült. Kézbe véve a masinát észrevehető (a súlyán érződik), hogy nem egy átlagos gépről van szó. Mindenhol szálcsiszolt fém felületek, rengeteg csatlakozó, és egy optikai meghajtó fedezhető fel rajta becsukott állapotban. A gépet kinyitva észrevehetjük, hogy a 15,6”-es FULL HD IPS kijelzőt tartó zsanérok sem az olcsó darabok közül valóak, valamint a felhasználót itt is szálcsiszolt felületek fogadják.

A kijelzőt nagyon stabilan, rugózásmentesen tartja, még alig kinyitott, nagyjából 5°-os szögben is. A fedlap kihajtása után a képernyő körül egy HD webkamerát és két mikrofont is találunk. A kijelző alatt Harman-Kardon hangszórók húzódnak meg, alattuk pedig egy fényes díszlécet láthatunk. A matt felületű billentyűzet a gép teljes szélességében helyezkedik el, kikapcsolható háttérvilágítással rendelkeznek. A billentyűzet 

alatt található a középvonaltól egy kicsit balra eltolt matt szürke felületű érintőpad. 

Csatlakozók:

A gép elején mindössze egy SDXC kártyák fogadására alkalmas kártyaolvasó található. Szerencsére a gép oldalain már nem ennyire szerény a kínálat, de azért túlzásba sem estek a Toshiba mérnökei: szemből nézve a gép bal oldalán a már említett DVD meghajtó mellett (sajnálatos a Blu-Ray meghajtó hiánya) egy töltőcsatlakozót, egy Gigabites Ethernet aljzatot és 2 db USB 3.0-ás portot (az egyik USB aljzat Sleep & Charge kompatibilis) találunk. Jobboldalt még két darab USB 3.0-ás csatlakozó fogad minket egy HDMI kimenet és egy pár (fejhallgató, mikrofon) 3,5 mm-es Jack csatlakozó társaságában. Valamint itt található a szellőzőnyílás is.

Kijelző:

A gép egy FULL HD felbontású (1920×1080) fényes felületű IPS kijelzőt kapott. Élénk színek és széles betekintési szögek jellemzik. IPS glow jelenséggel nem találkoztunk a tesztalanynál, felhősödés csak minimális mennyiségben volt jelen. Viszont egy kis bevilágítás a széleken felfedezhető volt, főleg ott, ahol a kijelző kerete egy kicsit szorosabban érintkezett a kijelzővel. Rendelhető még a gép 4K felbontású érintésérzékeny kijelzővel is a művészlelkek és az extrém magas felbontású tartalmak kedvelőinek legnagyobb örömére. Mindenképpen érdemes elgondolkozni rajta. A Magyarországon kapható UHD-s változatot 16 GB memóriával is ellátták (a FHD verzióban csak 8 GB van).

Kapcsolati lehetőségek:

Vezeték nélküli kapcsolódásra egy Intel® Dual Band Wireless-AC 3160 adaptert építettek be, amely antennája a kijelző tetején található meg egy műanyag borítás alatt. Vétellel kapcsolatos problémákat nem tapasztaltunk, ahol más olcsóbb gépek már nem tudtak kapcsolódni egy adott hálózathoz, a P50 még azért fogta a jelet és használható kapcsolatot tudott kiépíteni az útválasztóval. Beltéren kb. 70 m volt a hatótáv egy Tenda N80 router alkalmazása mellett. Kapunk még Bluetooth adaptert is, amivel különböző eszközöket csatlakoztathatunk a géphez, de ezt szerintem nem kell taglalnom.

Billentyűzet és érintőpad:

A billentyűzetet numerikus résszel is ellátták. A háttérvilágítást háromféle üzemmódban használhatjuk, ki- illetve bekapcsolhatjuk, valamint az automatikus módot is, ekkor a ledek a használattól függően kapcsolnak ki és be. Nyomáspontja eléggé fent van, közepesen keménynek mondanám. Egy átlagos billentyűzetnél valamivel keményebb, és éppen emiatt olyan jó gépelni vele. Alapértelmezetten az F1-F12 gombok multimédiás stb. funkciókat látnak el, de ezt egy előre telepített szoftver segítségével bármikor átállíthatjuk.
Az érintőpad elég nagy ahhoz, hogy bárki kényelmesen használhassa akár munkára, akár böngészésre. A billentyűzettel egy időben nem működik, ez a véletlen kattintások elkerülése miatt van. Természetesen bármikor kikapcsolható és beállítható az is, hogy egér csatlakoztatásakor automatikusan kikapcsolódjon.

Hangszóró:

Harman-Kardon hangszórókkal vértezték fel, amik hangzása felülmúlja a legtöbb notebookét. Kristálytisztán szól, magas és mély hangok nagyon rendben vannak, nincs dobozhangja, viszont mélyekből egy kicsit kevés van benne, de akad azért. Alapesetben a hangerő nem túl nagy, de ezen az előre telepített Dolby szoftver segítségével segíthetünk. Az ún. „Maximális hangerő” funkciót aktiválva jelentősen megnő a hangerő, ugyanakkor a hangminőség jelentősen romlik. Érdekesség, hogy kikapcsolt állapotban a mikrofon bemenetre (ami vonalszintű bemenet is egyben) csatlakoztatva valamilyen hangforrást, mobil hangszóróként használható a masina.

A motorháztető alatt:

A gép lelke egy Intel Core i7 4710HQ processzor 2,5 GHz-es alap és 3,5 GHz-es Turbo órajellel. 4 fizikai magot tartalmaz, amik egyenként 2-2 szálon képesek dolgozni, tehát 8 szál áll rendelkezésére a felhasználónak. 47 W-os TDP-vel rendelkezik. Ezt egészíti ki egy AMD Radeon R9 M265X GPU, ami 640 Stream processzorral, 64ROP-pal és 40 textúrázóval. 625 Mhz-es alap és 900 MHz-es Boost órajelen működhet. Ehhez jön még 2GB GDDR5-ös memória, ami 128 bites buszon kapcsolódik a GPU-hoz. Az R9 M265X 40-45W-os TDP kerettel rendelkezik. Ezek a paraméterek már játékra is alkalmassá teszik a masinát. 4K kijelző mellett a játékról le kell mondanunk, mivel azon a felbontáson már csak a hatalmas pixelhalmaz megmozgatása is igen nagy teljesítmény igényel. Játékok közül kettőt próbáltam ki rajta, az egyik a Counter Strike Global Offensive volt. Natív felbontásban és maximális grafikai beállítások mellett 70-185 FPS volt mérhető többjátékos módban. A második játék a Metro 2033 volt, itt már akadtak problémák, mivel igencsak hardveréhes játékról van szó. A felbontást vissza kellett venni 720p-re és többnyire 40 FPS felett volt maximális beállítások mellett (PhysX ki volt kapcsolva természetesen). Munkára használva is hasznosnak bizonyul a Radeon GPU. After Effects-ben hasznosítva a renderelési és szerkesztési idő igencsak lerövidül, de a 8 GB RAM szűkösnek bizonyult a szerkesztés folyamán. Tárhelyet egy 1 TB-os merevlemez biztosítja. Ennek sebessége kielégítő miután felbootolt a rendszer és betöltődtek a programok. Frissítéseket jó, ha magunknak menedzseljük. Ha használat közben elkezdett frissítéseket letölteni és telepíteni a gép, akkor szörnyen belassult és nagyon nehézkesség vált a használata. Javallott egy SSD beszerelése az optikai meghajtó helyére, és a merevlemez klónozása arra. Rendelhető a gép még egy olyan merevlemezzel, amit kiegészít egy 8 GB-os SSD, ez főleg a „Burst” típusú műveletek során jöhet jól. Az ilyen típusú merevlemezeket SSHD (Solid State Hybrid Drive) meghajtóknak nevezik.

Akkuidő:

Az akkuidő a combos hardver miatt egy kicsit elmarad az előzőleg tesztelt modellektől, de nincs szégyenkeznivalója így sem. Visszafogott használattal, ami minimális fényerőn dokumentumolvasást, és/vagy szerkesztést jelent, elérhető 6 óra 10 perc. Internetezéssel, videók böngészésével, több lapon való böngészéssel 4 óra 23 perc volt, Counter Strike-kal viszont már csak 1 óra 11 perc volt elérhető. Az FPS-t lekorlátozva 60-ra az üzemidő már közel két és fél órára növekedett.